Vizes vb hírek

A vízilabda-válogatott szíve ebbe beleszakadna

Kálnoki Kis Attila
Kálnoki Kis Attila

rovatvezető. 2017. 07. 28. 07:00

A Margitsziget Budapest egyik szigete. Nagyjából 2,5 kilométer hosszú, közepe táján fél kilométer széles, 96 hektáros földdarab a Dunán. Körbefutva 5350 méter. Ez a száraz, földrajzi meghatározása.

Túl nagy gond, túl nagy felfordulás

A FINA indoklása szerint azért vetődött fel vízilabda döntő elköltöztetésének ötlete, mert így 7000 helyett 12 ezres arénában kerülne sor az arany sorsáról döntő meccsre.  Azonban:

  • a helyre szóló jegyeket hasonló pozícióba szóló belépőkre kell átváltani
  • a televízióknak a 20.10-kor véget érő úszóversenyek után teljesen át kellene építeniük a kameraállásaikat
  • ezért a 20.30-as kezdés biztosan nem tartható, ha egy órával később indulna a mérkőzés, az borítaná a hazai és a nemzetközi tévétársaságok programját,
  • az úszó döntők után a Duna Aréna teljes kiürítése, illetve a pólódöntőre érkezők beengedését egy óra alatt kelle lebonyolítani,
  • a medenceteret is teljesen át kell rendezni.
  • az úszásnál használt időmérőket a vízilabdánál használatos eszközökre kell cserélni egy óra alatt, majd másnap reggelre, az úszás zárónapjára ismét visszaépíteni mindent.

A vízilabdázók definíciója így szól:

A Margitsziget a bölcső. A magyar vízilabda bölcsője. Számos nagy dinasztia születési helye. Itt cseperedtek fel, itt váltak azzá, akivé a Szívósok, a Gyarmatik, a Kásások, a Steinmetzek, a Kemények. Itt születtek az Aranygenerációk. Utolsóként a Kemény-legények. Ez az a hely, ahol a sárga labda művészete apáról fiúra száll. Ez az a hely, ahol apák ezrei általuk, a nagy elődök által kikövezett aranyösvényre léptetik fiaikat, mert a srác egy csütörtökihez hasonló nyári este után csillogó szemmel azt mondta: Apa, olyan szeretnék lenni, mint ők!

A Hajós patinás falai, az ötvenes medence kék csempéi árasztják a sikert. Nyolcvanhét év alatt beleivódott a győzelem íze. Kitörölhetetlenül.

A Hajós ezért a SZENTÉLY. A vízilabda szentélye. Nem csak a magyaré, de a nemzetközié is. Aki játékosként a klinkertéglás épületbe lép, az a magyar vízilabda történelemkönyvbe lép. Az aulában feltekint a márványtáblákra és félelemmel teli tisztelet járja át a testét. Látja a bajnokok sorát és fejet hajt. Mindenki így tesz, legyen az szerb, horvát, olasz, görög, orosz, vagy bármely nemzet, bármilyen korú játékosa.

Ez az a hely, ahol most Märcz Tamás szövetségi kapitány együttese a nagy elődök hagyományát követve bejutott a világbajnoki döntőbe.

Vajon jó ötlet-e elvinni innen a válogatottat?

A parádés hangulatú vb-elődöntő után megkérdeztük Dr. Kemény Dénest, a háromszoros olimpiai bajnok szövetségi kapitányt, a Magyar Vízilabda Szövetség elnökét, mit szól az elképzeléshez?

Megértjük a FINA szándékát és ha pénteken mégis úgy döntenek, hogy menni kell, elfogadjuk a határozatot. Azonban szíve mélyén a magyar vízilabda válogatott minden egyes tagja maradna a szigeten

– szólt a diplomatikus válasz.

Másképp: ha öt sikeresen megvívott meccs után költözni kéne, a játékosok szíve minden bizonnyal kicsit beleszakadna. Mi meg ezt értjük meg.

vissza a címlapra

Kommentek

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.