Eljött a vizes világbajnokság utolsó napja, Verrasztó Dávidnak egészen eddig kellett várnia, hogy megmutathassa magát 400 vegyesen. Európa-bajnok és világbajnoki ezüstérmes úszónk tavaly Rióban lemaradt a döntőről, az nagy csalódás volt számára, most azt mondta, hogy egy fél lépést tett a visszatérés felé, ugyanis harmadik idővel bejutott a délutáni döntőbe.
Szeretnék harcolni a döntőben. Azt nem tudom megmondani mi lesz, mennyi lesz. Tavaly is elvárás volt a döntő, úgyhogy most nagyon féltem tőle, megmondom őszintén. Egész héten remegtem ettől, hogy megint előfordul, hála istennek nem. Egy fél lépést tettem afelé, hogy visszatornásszam magam.
Megkérdeztük, hogy mennyire nehéz arra felkészülni, hogy csak a vébé utolsó napján ugrik vízbe.
Az a nehéz, amikor délután összetörnek az álmaid.
Úgy érzi maradt még benne, az utolsó gyors nem volt erős, de összességében rendben volt az úszása. Délután pedig megpróbál versenyben lenni.
Mint minden magyar úszót, őt is megkérdezték a közönségről. Azt mondta, inkább nem figyel oda.
Biztos, hogy ők a legjobbak, de szeretném valahogy észre se venni őket. Nem azért, örülök, hogy itthon vagyunk. De rólam mindenki tudja, hogy izgulós vagyok, próbálok nem odafigyelni.
Gyurta Gergely nevezési idejétől 7 másodperccel elmaradva csak a 18. lett, neki elég messze volt a döntő. Csalódott is volt, mert azt mondta, ennél többet várt magától.
Egyértelműen csalódott vagyok. Nem erre számítottam, számítottunk. Az edzések alapján sokkal több volt bennem. Kettős érzéseim vannak a világbajnoksággal kapcsolatban, mert van egy világbajnoki hatodik helyezésem, de azért nyilván a medencés versenytől sokkal többet vártam. Ha megúsztam volna az egyéni legjobbamat, vagy a riói olimpiás eredményem, akkor simán döntős vagyok. Egyértelműen ez volt a célom, nem sikerült, ezt most nyilván ki kell elemezni.